2017. március 10., péntek

Későszülötteim




2015. október 14., szerda


Hátamon a zsákom...

Hátamon a zsákom,
Zsákomban a mákom,
Mákomban a RÁK-om,..


                                        Ez itt egy gyönyörű MÁKVIRÁGOS kép:


...
Kirágta a zsákom, 
Kihullott mákom,
KIESETT A RÁKOM,
Aki szánja károm,
Varrja be a zsákom, 
Szedje fel a mákom !





Ez egy szép rák ! Mélytengeri . Az enyém nem ilyen ! 
Nem is ilyen: 


Tulajdonképpen idetehetném az én ÁKOM-BÁKOM-RÁKOM képét is... van róla egy szép kis szövettani CD-lemezen megjelent képecske...de nem teszem, nem érdemes ...:UNALMAS!

Ha  úgy látom ez a blogom   lett bekötve   Lajosunk oldalára akkor itt fogom elmondani az ezzel a hírrel kapcsolatos új élményeimet NEKTEK : SZŰK, régi  BARÁTI KÖRÖMNEK !!!

Nem várom el a sajnálkozást. Nem volt a stílusunk, maradjon is így. Akiket szeret-kedvel az ember fia/lánya azért teljes szívéből drukkol, s a legmélyebb érzéseket kimondani nem nagyon megy. Esetleg ...ha saját magáról van szó AZ ÉRINTETTNEK! 

Majd jövök néha és elmondom a gondolataimat, meg a "helyzet-jelentést" is!! Sokat segít, hogy veletek MEGOSZTOM !

Ez  egy olyan jó eldugott blogom ez a KÉSŐSZÜLÖTTEIM... = ezt szinte biztos, hogy csak ti olvassátok!

Legyen ez a bevezető, oszt majd jövök és írok eseményekről is. Most elfáradtam jó éj mindenkinek ,...

.... Bon Nuit et au revoir  


2015. július 26., vasárnap

Mindig aktuális !!


MINDIG AKTUÁLIS !!!

A szöveg  nagy része örökbe fogadott Tynki barátnőmtől, de ... mint mondtam már...: mindig aktuális.

Lajos barátomnál is látható... de elhoztam ide magamhoz,hogy néha "itthon is élvezhessem" :) !!!

 
Tynkitől "mélben" kaptam: ÖRÖKBE FOGADTAM!
Egy kis magyarázat: Tynki akár fel is tehetné a NETLOG-ra, de ő ennek feléje se néz már egy éve ! :)/ Netlog: volt közösségi oldalunk, a legjobb, ami valaha létezett /
Lehet, hogy be-benéz, nézelődik, olvasgat, de nem tesz fel SEMMIT :)Közben postán...(azaz "EMIL"-ben :) )...ISTENI GONDOLATOKAT, KÉPEKET KÜLDÖZGET !

Mint a képekből láthatjátok, most volt az 50-ik érettségi találkozóm!:




:)







Ilyenkor bizony el-elgondolkodik az emberlánya (csak lányok voltunk), néha sirdogáltunk - veszteségeinket számolgatva - , csendes belenyugvással ha időset sirattunk, s hamarosan kaptunk "helyette" egy új családtagot A CSODÁT, AZ IGAZIK-IGAZIJÁT, AZ UNOKÁT !!!
Volt persze - csak 1 eset - ami gyógyíthatatlan, ami ÉLŐ HÚSBA BELEVÁGÓ...EGYIKÜNK már érett: 39 éves FIÁT VESZTETTE EL (unokái sem maradtak utána)

Na ilyen hangulatban kaptam meg Tynki levelét ! TELIBE TALÁLTA AZ EMLÉKEZÉSEIMET, MEDITÁCIÓIMAT !
:) OLVASSÁTOK:... azért van ebben valami, nem?!! ..:


Kedves Kortársaim! 
Ha lehet kerüljétek az orvosokat, fogorvosokat, reumatológusokat, kardiológusokat,  urológusokat, de legjobban a patológusokat! :)

TUDNI KELL SZÉPEN IDŐSÖDNI
:) 


Soha ne add fel!
 
Ha nem megy valami így, hát majd megy úgy. Ha nem megy ma, hát majd megy holnap. Ha már nem tudsz magasra ugrani, nem baj. Mondd azt, hopp, és lépj fel a járdára. Az ember apránként hal meg. Amivel felhagysz, azzal egy darabot odavetettél magadból az enyészetnek.
Soha ne felejts el nevetni!
A nevetés a legjobb megelőzés minden betegség ellen (kivéve a köhögést).


Ne felejts el nevetni - önmagadon. Az ember néha ügyetlen, és hülyeségeket csinál. Kész egyszemélyes kabaré. Ingyen röhöghetsz magadon.
Soha ne fényezd magad!
Főként a rokonaid, a szomszédaid és az ismerőseid előtt. Bennük már úgyis él egy kép rólad, és ezt megváltoztatni nincs időd. Meg aztán minek?

Soha ne mondj le semmiről!
Engedd át magad az örömöknek.
Ha kívánsz valamit, szerezd meg. Pénzbe kerül? Na és? Spóroltál eleget életedben, a vágyad meg már úgysem egy luxusjacht. Azt a fél kiló epret vagy azt az üveg jó bort tedd magadévá lelkiismeret furdalás nélkül!

Soha ne hagy magad fosztogatni!
Gyermekeid, unokáid, rokonaid nélküled is meg fognak élni. Az ő igényeik miatt ne mondj le a magadéról. Küzdjenek ők is, ahogyan te tetted hajdan.
Soha semmihez nem vagy öreg!
Ne szégyelld, ha szerelmes lettél valakibe, :) ha most ismerkedsz a számítógéppel, :) ha megveszel egy szokatlan fazonú ruhát. Azért persze viselkedj a korodnak megfelelően, mert ha nagyon viháncolsz, a társadalom kivet magából. A társadalom ugyanis öregebb és házsártosabb, mint te vagy.

 
Soha ne csak a holnapra tervezz!
 
Legyenek hosszú távú terveid. Ez nem pénzkérdés.
Írd meg az emlékirataidat (vagy mondd hangrögzítőre), és ne törődj vele, ha az első mondataid ügyetlenek, mert a történeted kihozza belőled a teljesítményt. Utazzál, kiránduljál amennyit csak bírsz egészséggel, pénzeddel.. De ne siránkozzál, ha nem megy messzire.. Olvassál utazási beszámolókat, közben tegyél be egy oda illő  CD-lemezt.. !!! 
MÁS:  Nyaralj ott, ahol élsz. Vagyonokat fizetnek emberek azért, hogy a turista szemével nézzék a városodat. Nézd meg te is, neked ez szinte ingyen van. Használd ki a lehetőségeidet, és vonatozz egyet évente. Ne feledd, mindig találhatsz új dolgokat.
Ha ateista vagy, hallgass meg egy misét, ha keresztény vagy, menj el egy zsinagógába, ha pedig zsidó vagy, hát nézz körül a Bazilikában.

Soha ne gondold, hogy az élet igazságtalan!
Ne hidd, hogy neked több járt volna, ám ha mégis, akkor ma már nem mindegy? :)

Ezt dobta ki a gép. Vond meg a vállad és szedd össze a szép perceket, a lélekemelő pillanatokat, és emlékezz azokra, akiket szerettél. Szeresd az életet, mert csak így távozhatsz nyugodt méltósággal egyszer, a remélhetőleg távoli jövőben.
Aztán újjászületünk! :) :)

Remélhetőleg nem hangyának, mert az strapás. Én a lajhárt preferálom, DE LEGYEK INKÁBB RED PANDA!!! :)

2014. december 23., kedd

Kicsi gyermek, dél-amerikai karácsonyi ének








Dalszöveg

Kicsi gyermek látni jertek pásztortársak
Manuelnek hívják őt, a régenvártat
Ami tőlünk telik, adjuk néki át
A szegények szíves, tisztes szándékát

Mi nagy útról jöttünk, Betlehembe értünk
Csodafényű csillag világított nékünk
Ami tőlünk telik, adjuk néki át
A szegények szíves, tisztes szándékát

Ide jöttünk hozzá, mert bajban a kisded
Mi segítünk rajta, bár a szívünk reszket
Ami tőlünk telik, adjuk néki át
A szegényeg szíves, tisztes szándékát 
 

2014. december 9., kedd

Apámék mentora: Pali bácsi= HŐGYÉSZI AMAND tihanyi alperjel

APÁM CSALÁDJÁNAK mentora, Nagyapám : Berkes (névváltoztatás előtt : Berger) Ferenc balatonboglári építési vállalkozó testvére. 



Második sorban a második: HŐGYÉSZI AMAND ( Berger Pál).

Hőgyészi (Berger) Amand
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/hogyesz/hogyesz_kozsegtorteneti_mon_2_resz/pages/000_konyveszeti_adatok.htm


 Hőgyész

Községtörténeti monográfia

II. rész



Írta

Várnagy Antal



 Hőgyész, 1998


Lektorálta:
dr. Szilágyi Mihály

A térképeket és a rajzokat

Timár György

Jakabos György

Veres László


a fényképeket és reprodukciókat

Bakó Jenő

Lantos Miklós

Mártonfai Dénesné

id. Moussong Gyula

Neuwelt Lajos

Pécsi István

Stefán György

Várnagy Antal

készítette

Műszaki szerkesztő:
dr. Cziglányi Zsolt

A névmutatót összeállította:
Borsy Károly

A burkolón elöl Hőgyésznek a 19. sz. első feléből való metszete
(Fr. Horak Baumeister 1809)

A burkoló hátoldalán Hőgyész nevét jelképező díszkút
(Garányi József és neje Steindl Katalin műve 1993)

Fülszöveg alatt — elöl: Hőgyész nagyközség címere (1993)
Fülszöveg alatt — hátul: Hőgyész mezőváros pecsétje (1824)

ISBN 963 03 3158 6 ö
ISBN 963 03 5238 9 II.

Kiadja: Hőgyész Nagyközség Önkormányzata
Felelős kiadó: Gyetvai László
Megjelent 2000 példányban
A nyomtatást végezte: Temporg Nyomda Kft
Felelős vezető: dr. Kállai Sándor



 Hőgyész, Tolna megyei nagyközség történeti monográfiájának II. kötete a török idők utáni újkori német népességű falu, majd mezőváros korszakát ismerteti 1722-1945-ig:
- a telepítéssel kezdődően;
- majd a helységet létrehozó földesurak ismertetésével;
- továbbá a falu kialakulásának, fejlődésének tárgyalásával;
- végül a község népét és életét bemutatva.

 Hőgyész nagyközség címere


Der II. Teil der geschichtlichen Monographie der Großgemein-de Hőgyész führt die Epoche des deutschungarischen Dorfes, dann Marktfleckens nach der Vertreibung der Türken in der Neuzeit 1722-1945 vor Augen:
- mit dem Begínn der Ansiedlung,
- dann mit der Vorstellung der Grundherren als Gründer der Ortschaft,
- weiters mit der Vorführung des Entstehens und der Entwicklung des Dorfes,
- schließlich das Volk und Leben der Gemeinde zur Schau stellend.

 Hőgyész mezőváros pecsétje (1824)
GEMEIN SIGEL ZU MARK HEÖGYES

 


2. A Hőgyészi plébániáról származó papok

A romokon újjászülető falu új telepesei sorából az első időkben kevés hivatás jelentkezett. Nem is nagyon jöhettek, hiszen a megtelepedéssel, gyökéreresztéssel, az új élet megteremtésével járó gondok nem túlságosan adtak lehetőséget a családoknak gyermekeik továbbtanulására. A kezdeti nehézségek, a gazdasági megalapozás, a megélhetés gondjai teljesen lefoglalták és igénybe vették a népet. A magasabb iskoláztatás nem kis gondot jelentett.
Még a 18. század második felében is kevés volt egyházmegyénkben a német nyelvű kispapok száma. Amikor ugyanis 1762-ben Mercy-Argenteau papot kért családja mellé házi káplánnak Hőgyészré Klímó püspöktől, az nem tudott eleget tenni kérésének, mert az akkor végzett növendékek közül senki sem tudott németűi.61
Mégis akadt Hőgyészen a 18. században egy teológus, aki szülei nélkül jött ide Németországból (az anyja neve után rokonai lehettek Hőgyészen). Sajnos, csak a halálával kapcsolatban értesülünk róla. A Halottak anyakönyvében olvashatjuk, hogy 1772-ben halt meg és itt temették el május 3-án D. Josef Mayer teológust (SS. Theologiae candidatus). Sváb földön született, Németországban maradt szülei: Johann Georg Mayer és Anna Mathes(in). Halálakor 27 éves volt.
Az említett gondok és nehézségek miatt a Hőgyészről származó papok kezdetben érthetően az uradalmi tisztviselők családjából valók. A 18. századból csak egy papi hivatás akad Hőgyészről, a 19. század első felében négy. A nép egyszerű gyermekei közül csak a 19. század közepétől érkeznek papi hivatások Hőgyészről, de akkor minden évtizedben van már Hőgyészi újmisés.
Összesen 28 pap (24 egyházmegyés és 4 szerzetes) származott a högyészi plébánia területéről.
Születési helyet tekintve

— högyészi 20 egyházmegyés és 3 szerzetes

— dúzsi 2 egyházmegyés és 1 szerzetes

— csernyédi 1 egyházmegyés

— kalaznói 1 egyházmegyés

 24 egyházmegyés és 4 szerzetes

A szerzetesek között volt
1 ciszterci, 1 bencés és 2 ferences (utóbbiak közül 1 dúzsi).
A szülök foglalkozása szerint

uradalmi tisztviselő 4

kőműves 4

ács 3

kalapos 2

földműves 2

kereskedő 1

jegyző 1

szűrszabó 1

csizmadia 1

szűcs 1

rézműves 1

bognár 1

takács 1

kocsis 1

tanító 1

villamos ellenőr 1

kertész 1

Érdekes az iparos túlsúly, és főleg a kőműves, ács, ami Hőgyészre jellemző foglalkozás, és a földműves származás teljes hiánya, a meglevő kettő is dúzsi.
Származás szerint (csak apai név után):

német 19

magyar 4

szláv 5

Hivatásuk indítását és tanulásuk lehetőségét nemigen ismerjük. Egyiknél-másiknál megtudjuk, milyen nehézségek és áldozatok árán ment ez.
Streicher Péter plébános sokak számára volt a hivatás elindítója és segítője. Ő maga tartja számon „kliensei" nevét (ahogy ő nevezi őket): Svetics G., Pévald V., Hőgyészi-Berger A., Vaszary K., Fent Gy., Perényi-Feuerbach P. Ezeknek a primíciáját is megérte még Streicher mint Hőgyészi plébános, De ezeken kívül is minden bizonnyal pártfogoltjai közé tartozik még Lányi-Leicht E., Bohnert V., Petrovich E., Mayer F., Szentes-Szvetics K. Az első közülük unokaöccse volt Streichernek, a két utolsó pedig maga is említi Streichert ilyen szempontból nagy hálával és szeretettel.
Legtöbben lelkipásztorokként, plébánosokként működtek.





Második sorban a második!

.12. Hőgyészi (BERGER) Pál Amand OSB

sz.: 1870 Hőgyész

papszt.: 1896 Győr

† 1937 Balatonfüred (67)

Édesapja: Berger Ferenc takács, anyja

 Pellinger Éva.(*)

1899-ben változtatta nevét „ Hőgyészi"-re. 

Szerzetes neve volt Amand.

Középiskoláit Pécsett és Kalocsán végezte, 

1889-ben volt Szt. Benedek-rendi szerzetesi 

beöltözése, 1895-ben fogadalomtétele, 1896-

ban pappá szentelése Győrött.

Mint bencés gimnáziumi tanár működött

 Esztergomban, Kőszegen, Komáromban a 

rendi iskolákban, hitszónok és főiskolai tanár 

volt Pannonhalmán. De bármennyire is 

szívesen működött a tanári pályán, élete 

javát mint lelkipásztor töltötte:

 Csácsbozsokon, Aszófőn. Szívbaja miatt 

nyugalomba vonult Tihanyba, ahol alperjel is 

volt. Utolsó éveit Tihanyban és a 

Balatonfüred-i szanatóriumban töltötte. Itt 

halt meg 1937-ben, a tihanyi köztemetőben 

pihen.

Melegszívű jó szerzetes-testvér volt; 

szellemessége, lelkének vidám derűje, 

természetes jósága, kedves humora sok 

barátot szerzett neki.

(*Anyakönyvi adatok szerint: Perlinger Éva  /Dr.Berkes Sarolta/)



















HŐGYÉSZI AMAND -Pali bácsi testvérének /Ferenc/ családja körében:



III. Fejezet

A NÉP


BEVEZETÉS

A FALU NÉPE MINT AZ ÉLET ÉS AZ ESEMÉNYEK FŐ HORDOZÓJA


Az újkori Hőgyész népe
A 18. századi telepítéstől kezdődően Hőgyész túlnyomó többségében német népességű község volt.
Kolb K. plébános 191 1-ben még teljesen homogén, egy nyelvű német lakosságról beszél Hőgyész viszonylatában. Alig egy-két ember akad csupán, akik nem értenek németül, — írja, azok is az uraság szolgálatában állókból kerülnek ki.
Az 1828. évi Vizita említi, hogy a plébánia területén használt nyelv a német, leszámítva azon keveseket, akik magyarul is tudnak.
Még a „ Hőgyészi Uradalom felbecslése 1867-ik évben" c. összeírás is azt mondja Hőgyészről: „mezőváros német ajkú lakosokkal".
Csak a 20. század kezdő éveiben találjuk első ízben az egyházmegyei Schematizmus-ban, hogy a német mellett a magyar is szerepel az egyházi nyelvhasználatban.
Mindazonáltal már a 18. századi német telepesek közt is fölfedezhetünk néhány francia nyelvű családot.
Magyar és szláv nevű családokat pedig főleg az uradalmi tisztviselők között, illetve az urasági alkalmazottak sorában találunk. E tekintetben külön figyelmet érdemel a 20. században is a Major magyar, német, szláv nyelvű népe.
Mindezekről említést teszünk itt. A II. világháborút követő betelepülések során érkezett bukovinai székely és felvidéki magyar családokról pedig a Kitekintés-ben szólunk.

Francia nevek
A 18. század folyamán valódi francia nevek tűnnek fel a Hőgyészi anyakönyvekben. Minden bizonnyal francia származásúak voltak, eredetileg talán Elzász vagy Lotharingia területéről. Valószínűleg elnémetesedett franciák voltak már ideérkezésükkor is, nem tudjuk, tudtak-e még franciául, vagy csak a nevük jelezte származásukat.
Ilyen francia nevű volt a La Croix család. A név jelentése: kereszt, ezért Henckelmann plébános így írta zárójelben a nevük után (Creutz), ahogy más alkalommal pl. a Molnár család nevénél is zárójelbe írta: sive Müller; vagyis lefordította a magyar nevet is németre. A La Croix név ejtés szerinti írásban is előfordul így: Lacrua. Nicolaus La Croix-nak, az akkori Hőgyészi uradalmi kocsmárosnak a felsége is francia nevű volt: De Mandre. Rajtuk kívül előfordul még francia családnévként: Noël (karácsony) és Marschand (a francia marchand szó jelentése: kereskedő).
Ezek mind valódi francia nevek, nem úgy, mint a 20. században nemegyszer előfordult, hogy egyesek úgy igyekeztek „előkelő származást" szerezni maguknak, hogy elzászi vagy lotharingiai eredetűnek vallották magukat, azaz mintegy francia területről származónak. Vagy német nevüket skandináv eredetűnek magyarázgatták. Az etnikai eredet ily módon való megvallása azt akarta hangsúlyozni, hogy ők nem közönséges sváb származásúak, mert ez erősen pejoratív hangzású megnevezésnek érződött. Így előkelőbbnek vélték magukat.1

Szlávok
Az idegen nyelvű nevek közül a szlávok voltak a legnagyobb számban találhatók Hőgyészen: az anyakönyvekben, de főleg uradalmi alkalmazottak körében fordultak elő, és különösen az Apponyiak idejében, akiknek felvidéki uradalma vidékéről jöttek sokan: Niczky, Britka, Hovorka, Jelinek, Figalka, Woka, Mocha, Kralicsek, Brosovics, Novak, Ridomszky, Szimonovich, Rasgyra, Portolek, Maszny, Mokri, Paszek, Boschek, Gellemet, Dsokasch, Mlinarich, Jurasovits, Swoboda, Hromatka, Mikola, Radikovits, Horovszky, Horatsek, Schupanka, Bendik, Klemencsics, stb. Hogy e fölsorolt sok névből egy élő családnév sincs már Hőgyészen, mutatja, hogy meglehetősen átmenetiek voltak e családok. Az idők során mindig törpe kisebbségben éltek Hőgyészen, aztán részint elkerültek, kihaltak, beházasodtak, beolvadtak; nevüket és nyelvüket is elvesztették.
Századunkban is voltak és vannak szláv családnevűek: Petrovich, Marotzy, Neswadba, Belvoncsik, Kompanyik, Gallasz, Kadernoska, Psihál, Bielohradszky, Spoljár, Francsics, Voracsek, Suplicz.
A 19. század közepén kötött Hőgyészen házasságot Ed. Petrovich pénzügyőri szemlész (délszláv származású volt: Ottaczacz-ban született), és beházasodott a Leicht családba.
Igen érdekes alakulású név a következő: az 1859. évi házassági bejegyzésben ez áll: Jn. Nokory (vagy Nolary), másképp Malotzi, itt Hőgyészen pedig Marotzi néven ismert kalapos a Szatmár megyei Nagy-Károlyból származott.2 A 20. század­ban közismert kalapos volt a mai Kossuth u-ban lakó Marótzi család.
A Neswadba-ék (ma is van élő tagja Hőgyészen) Morvaországból jöttek a család tudomása szerint a 19. század derekán az Apponyiak révén. Itt urasági erdészként működtek. — Erdőmérnökként tevékenykedett az uradalomban a Csehországi születésű Kadernoska János is. — Uradalmi kertészként kötött házasságot a Csehországból való Adalbert Voracsek. (Laudayné Kuncz Júlia volt Hőgyészi tanítónő anyai ága a Voracsek család.)
A felvidéki tótoknak külön csoportja a „gyolcsos tótok". Mindhárom család: Belvoncsik, Kompanyik, Gallasz — Árva megyéből származott. Onnan indultak el évenként kora tavasszal gyolcs és vászon áruikkal. Sátorszerű ernyővel ellátott (ekhós) szekereikkel vásározó útra mentek. Kerülő úton előbb a Kompanyik a század elején, majd Belvoncsikék az I. világháború kezdetén, végül házasság révén a Gallasz család jutott Hőgyészre. Házasságkötéssel mindhárom család beolvadt a Hőgyésziek közé. (Az egyik Gallasz-leány Lányi József Hőgyészi tanító felesége lett.)

Magyarok
Magyar családnevek is főleg urasági tisztviselők, alkalmazottak sorában találhatók, így leginkább csak átmenetileg szerepeltek Hőgyészen ezek a vezetéknevek: Fürös, Szabó, Molnár, Pálffy, Temesvári, Horváth, Német, Farkas, László, Bakonyi, Nagy, Petőcz, Árvay, stb.
A tartósabban Hőgyészen maradt családok közé tartoztak a Deák és a Tatai család. Az anyakönyvek és a temető is ittmaradásukról tanúskodik. Deák György csizmadia N. Tormásról 1854-ben kötött házasságot Hőgyészen; apja hajdú, anyja: Szili Ilona. Két Deák-testvér két Tatai lányt vett feleségül itt. Tatai Ferenc és neje, Dallos Anna is Hőgyészen élt s halt meg.
A Kurdról származó Kétyi Mihály szülei is magyar nevűek: Kétyi Mihály és Sáfár Katalin. Ő 1851-ben kötött házasságot Hőgyészen, a 20. századra a Kétyi család teljesen elnémetesedett.
Az urasági alkalmazottként Hőgyészre került Körös család, a gyógyszerész Téry család, valamint a postás Kováts család tagjai közül már senki sem él Hőgyészen.
A már hosszabb idő óta Hőgyészen lakó és Hőgyészinek számító Törő, Károly, Kiss, Pongrác, Göndöcs, Lukács, Barka, stb. családok származásáról nem tudunk közelebbit.
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/hogyesz/hogyesz_kozsegtorteneti_mon_2_resz/pages/000_konyveszeti_adatok.htm