Sacacarolina: Kis kacsa fürdik.../ avagy...REPÜL A BÁLNA !/

Kis kacsa fürdik...avagy REPÜL A BÁLNA !

Szóval az úgy volt, hogy az apukám együtt vitorlás-versenyzett a H.Andris apukájával, egy hajón!

 Az apukámról már beszéltem itt, a vitorolásról is ( kis házi szóhasználatunk), most még a H. Andrisról egy picinyt! Történetem idején még „piciny” volt, - velem együtt !

Egykorúak voltunk, de ha ezt az „EGY KOR”-t összeadnánk…..nos annak összegét is fel tudnánk mutatni a két kezűnk segítségével!

Ma már Andris nagyhírű szaktekintély, de múltját sem kell tagadnia mint egyetlen magyar sportoló aki két sportágban is olimpiára jutott versenyzőként!

Ama „átkos” korszakban (ötvenes években) gyerekként a boglári kikötőben pihenő hajón „eszetlenkedtünk”…mint az a korunkbéli gyerekektől megszokott.

Ezalatt atyáink a hajón bütyköltek ezt-azt….mert mindig adódott valami! …Jó meleg volt….na ez sem szokatlan egy nyári napon..!

Kis hűsölés nem ártana! Én még  apám mércéje szerint nem voltam eléggé magabiztos úszó, ezért aztán bár Andrist „szabadon” vízre-bocsátották, de nekem  - a biztonság kedvéért – apám egy kötelet kötött a derekamra, s úgy merűltem a kikötő vízébe.

Na ezt a gyerek-fürdetést  ,,,,nem ajánlom a mai időkben, nem is tartana sokig, secc-perc alatt kiszednék a vízirendőrök az úszkálókat, s a szüleik sem „ ÚSZNÁK” meg   tetemes büntetés nélkül!

De hát,….más idők voltak,….kisebb forgalom a kikötőkben …kevesebb vízirendőr, ( ők is „falubéliek” )…..

Apám pár napi vitorlásos táborozásunk után, - figyelve vizbeni „mocorgásomat” – úgy találta, hogy tán már „szabadon ereszthet”…s a kötelet levéve ugrottam a kikötő vizébe.

Egy darabig Andrissal „köröztünk” a hajó mellett, apámék nagyon „bütyköltek valamit” a fedélzeten, aztán  eszünkbe jutott „ VALAMI”….Andrissal összesúgtunk…

Vajon ….milyen képet vágna jóapám ha…

Kissé „túlméretezett” vízcsapkodás után ..jó mély levegőt vettem…és szépen alászálltam a kissé hináros aljzatba… (vagy két és fél, 3 méter mélyre ).Gyerektüdőm jól bírta a visszatartott levegőt, szépen kucorogtam a víz alján…lestem felfelé!!!

Túl sokat nem lehetett látni, a Balaton vize sehol sem – vagy nagyon kevés helyen – átlátszó….!!! Némi hangoskodás leszűrődött hozzám…vártam…!!!

De sokáig nem kellett várni !  Édesapám eléggé testes ember volt azidőtájt, - bár sportember lévén – inkább izmos, mint kövér,…egyszer csak  nagy sötét árnyék repült a fejem s a víz felett…!

Hatalmas csobbanás volt !

Lassan szálltam felfelé …majd kibukkantam a  vízből…!!

Apámmal szembenéztünk….ma is előttem van riadt, de lassanként megnyugvó tekintete…!!

Marrhaaa….!!!!...- hörögte szegény, de már nevettünk is: a hajón Pista bácsi, Andris valahol mellettem a vízben…és apám is szegény…

Akkor még nem volt meg a Repül a bálna …című….dal, de így utólag már az jut eszembe erre a régi esetre gondolva,……

A víz alatti kucorgásom, …fejem felett a nagy test elszállt..s a hatalmas csobbanás….hát igen ….két dal:

Kis kacsa fürdik…és….Repül a bálna  !!!

Csak ennyi !! Egy régi emlék !! Csak így a nyár , a meleg, s a Balaton …ürügyén !!