2013. november 8., péntek

Bazárudvar!



BAZÁRUDVAR!




Hetente elmegyek mellette szombatonként! Néha keresztülmegyek rajta, …így rövidebb az utam, hiszen két utcát összeköt a dupla udvar, körben két emeleten lakások vannak!S  nagy összekötő átjáró, s az útra és az utcára hatalmas kaput tettek! Lehet, hogy még az eredeti felújítva, vagy egy hasonló újrakészítve.
Ma ránéztem a naptárra – nyugdíjasként nem gyakori – látom november 4-e van! Ez is egy nevezetes nap. BEJÖTTEK az oroszok! Na nem a Bazárudvarba és nem is ma, hanem 1956-ban.
Nagykanizsára nem tudom mikor értek ide, de a rádióhoz tapadt édesapám kiszámította ( úgy körül-belül sikerülhetett, értett hozzá ), kézen fogott és a kerteken, udvarokon, kis közökön keresztülmenve  elmentünk a Bazárudvarba.  Ott a Fő utcára nyíló kapu „kiskapuján” leskelődtünk !!
Kicsit félelmetes volt, - egyetlen ember se volt a közelben -  s jó sokára hatalmas dübörgést hallottam! Az úton felülről rengeteg tank jött ,félelmetes hanggal! Apám csak annyit mondott: ezt jól nézzed meg,ilyenek voltak a háború idején is! Elképedtem, így közelről látva – mi nem voltunk tv-néző nemzedék – addig csak képen láttam hasonlót !
„Miért jönnek” kérdésemre ezt mondta kicsit fura hangon (ha így beszélt, anyám mindig rászólt: NE A GYEREK ELŐTT )  : Most fognak megint felszabadítani !
Eszembe jutott, hogy nem oly régen az iskola udvarán nagy tüzet rakva dobálták bele az orosz könyveket! Gondoltam, ezekben a hatalmas „járgányokban” ülő emberek használják azokat a különös betüket ami az „égetnivaló” könyvekben volt!
NEM FÉLTEMhiszen apám fogta a kezemet !
Az járt csak az eszembe, hogy ha hazaérünk, akkor előveszem a „furcsa cirill betűs” tankönyvet, és megpróbálom kitalálni, hogy melyik betű milyen hangot takarhat ! Én nem dobtam tűzbe a tankönyvemet, otthon mindig azt hallottam a könyvégetés mindig valami borzalmas dolog előzménye!! A KÖNYV, AZ ÍRÁS, szent dolog, s ha elégetik, vagy akár véletlenül is elég, akkor valami borzalmas dolog történik, …sokan meghalnak,…s ez BARBÁRSÁG, …hamarosan sok embernek  menekülnie  kell!!


November 4-e van, erről a napról sokszor sokféle aspektusban hallottam, olvastam, s magam is beszéltem!
Forradalom, ellenforradalom, …majd ismét forradalom, HŐSÖK, ÁVÓSOK,…pufajkások FELSZABADÍTÁS vagy MEGSZÁLLÁS = Majd a történészek eldöntik! ( Vagy inkább nem, …csak munkájuk idején MEGNEVEZIK !!!)
Amit itt fent leírtam, az nem pont ezen a napon lehetett, hanem valószínűleg kicsit később volt!
Most csak a táblát látjuk a kapu mellett: rajta arany betűkkel: ITT született HEVESI SÁNDOR !

 
Hevesi Sándor! Születéskori neve Hoffmann Sándor Született Nagykanizsa, 1873. május 3.Elhunyt:Budapest, 1939. szeptember 8. (66 évesen) Nemzetisége:magyar Foglalkozása színházi rendező, egyetemi tanár


2013.november 4.

2013. szeptember 7., szombat

Egy csodaszép klipp! (Hungary - Magyarország Travelvin)

Emőke "netlog-barátosnémtől" átloptam!

 

 

VANGELEIS - DEMIS ROUSSOS

Nos destins et nos mains se séparent,
comme toi, j'ai du mal à y croire,
mais je vois, un par un, nos orages
écrits dans le creux de nos mains.

Dans nos yeux, le grand feu se consume,
dans nos coeurs c'est l'automne et la brume.
Sans retour nos amours se terminent
et brisent nos lignes de Coeur.

On vie cent fois le temps qui passe,
on s'aime et la vie continue
et puis, quand le bonheur se casse,
on pleure le paradis perdu.

Le destin, dans nos mains, se dessine.
Tu peux croire que c'est toi qui décide
du chemin de ta vie, mais tu restes
guidé par la main du destin.

Le destin aujourd'hui nous éloigne.
je ne vois déjà plus le rivage
et l'amour est au bord du naufrage,
perdu au milieu de la mer.

Le destin, dans nos mains, se dessine.
Tu peux croire que c'est toi qui décide
du chemin de ta vie, mais tu restes
guidé par la main du destin.



2013. január 12., szombat

Hitvallásom! Magyarságom! (...s kérésem leszármazottaimhoz)


Hitvallásom!
Magyarságomról, származásomról! Ez egyben útravalóm is utódaimnak!
József Attila szavait csupán azért használtam erre a célra, mert ennél pontosabban nem tudtam volna összeszedni a gondolataimat!


Szerintem: Minden ember történelmi szemlélete megegyezik a saját- illetve családja történetével / történelmével/ !!






Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve
nézem, amit meglátok hirtelen.
Egy pillanat s kész az idő egésze,
mit száz ezer ős szemlélget velem.
Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak,
öltek, öleltek, tették, ami kell.
S ők látják azt, az anyagba leszálltak,
mit én nem látok, ha vallani kell.
Tudunk egymásról, mint öröm és bánat.
Enyém a mult és övék a jelen.
Verset irunk - ők fogják ceruzámat
s én érzem őket és emlékezem.
3
Anyám kún volt, az apám félig székely,
félig román, vagy tán egészen az.
Anyám szájából édes volt az étel,
apám szájából szép volt az igaz.
Mikor mozdulok, ők ölelik egymást.
Elszomorodom néha emiatt -
ez az elmulás. Ebből vagyok. "Meglásd,
ha majd nem leszünk!..." - megszólítanak.
Megszólítanak, mert ők én vagyok már;
gyenge létemre így vagyok erős,
ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál,
mert az őssejtig vagyok minden ős -
az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik:
apám- s anyámmá válok boldogon,
s apám, anyám maga is ketté oszlik
s én lelkes Eggyé így szaporodom!
A világ vagyok - minden, ami volt, van:
a sok nemzedék, mely egymásra tör.
A honfoglalók győznek velem holtan
s a meghódoltak kínja meggyötör.
Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa -
török, tatár, tót, román kavarog
e szívben, mely e multnak már adósa
szelíd jövővel - mai magyarok!
... Én dolgozni akarok. Elegendő
harc, hogy a multat be kell vallani.
A Dunának, mely mult, jelen s jövendő,
egymást ölelik lágy hullámai.
A harcot, amelyet őseink vivtak,
békévé oldja az emlékezés
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés.
1936. jún.......és











2013-tól is mindaddig amíg egyetlen utódom is él / lélekben, vagy testi valóságában is /ebben az országban szeretném ha ő is

ÍGY ÉREZNÉ MAGÁT:
MAGYARNAK/EURÓPAINAK/...FÖLDLAKÓNAK-Embernek! !!!


HITVALLÁSOM SZERVES RÉSZE AZ IMAGINE SZÖVEGE IS !